TB-ügyintéző képzés – Vizsgaszabályzat

315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet

a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól

A Kormány a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 88. § (3) bekezdés a), c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelettel kiadott Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) meghatározott szakképesítés, részszakképesítés, szakképesítés-ráépülés (a továbbiakban együtt: szakképesítés) megszerzésére irányuló, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Szt.) meghatározott modulzáró vizsgára, a komplex szakmai vizsgára (a továbbiakban: vizsga), a vizsgán részt vevőkre, a vizsgát szervező intézményre (a továbbiakban: vizsgaszervező), a vizsga lebonyolításával kapcsolatban kötelezettséggel bírókra vagy jogosultsággal rendelkezőkre.

2. Általános rendelkezések

2. § (1) A vizsga a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott írásbeli, számítógép alkalmazását igénylő interaktív (a továbbiakban: interaktív), gyakorlati vagy szóbeli jellegű vizsgatevékenységekből állhat.

(2) A vizsga nyelve – a szakmai és vizsgakövetelményben előírt idegen nyelvi követelmények kivételével – a magyar, a nemzetiségi iskolában, két tanítási nyelvű szakképző iskolában magyar vagy a nemzetiség vagy a képzés nyelvének megfelelő idegen nyelv. Az idegen nyelven letett vizsga az államilag elismert nyelvvizsgával nem egyenértékű, azt nem helyettesíti.

(3) Az iskolai rendszerű szakképzésben a tanév rendjében meghatározott vizsgaidőszakokban, február–március, május–június és október–november hónapban lehet vizsgát tartani (a továbbiakban: vizsgaidőszak).

(4) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a vizsga időpontját a szakképesítésért felelős miniszter által a honlapján nyilvánosságra hozott vizsganaptár alapján a vizsgaszervező tűzi ki.

3. § (1) A vizsgán a vizsgakövetelmények teljesítéséhez szükséges központi kiadású tételsor, feladatközlő lap, segédanyag, javítási-értékelési útmutató (a továbbiakban együtt: feladatlap) elkészítéséről a szakképesítésért felelős miniszter a vizsga nyelvén gondoskodik.

(2) Az írásbeli vagy interaktív vizsgatevékenységhez készült feladatlap egy vizsgán, a szóbeli vizsgatevékenységhez készült feladatlap a szakképesítésért felelős miniszter által történő visszavonásáig több vizsgán is felhasználható.

(3) A gyakorlati vizsgatevékenységhez készült feladatlapokra vonatkozó javaslatot – a szakmai és vizsgakövetelményben előírt központi kiadású gyakorlati feladatlap kivételével – a vizsgaszervező dolgozza ki. A központi kiadású gyakorlati feladatlap csak egy vizsgán használható fel.

(4) Javítóvizsga esetén az írásbeli, az interaktív vagy a gyakorlati vizsgatevékenységhez készült feladatlapnak alkalmasnak kell lennie a részszakképesítés megszerzéséhez szükséges tudás mérésére is, ha az érintett szakképesítésnek van részszakképesítése.

4. § (1) Az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgatevékenység országos központi vizsganapjait a szakképesítésért felelős miniszter határozza meg mind az iskolai rendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli szakképzésre. A nem központi gyakorlati és a szóbeli vizsgatevékenységek vizsgaidőpontját a vizsgaszervező állapítja meg.

(2) A tárgyévet követő évre vonatkozó országos központi írásbeli vagy interaktív vizsganapokat a szakképesítésért felelős miniszter évente október utolsó munkanapjáig határozza meg, és az általa irányított minisztérium vagy az általa irányított intézmény honlapján mindenki által hozzáférhető módon közzéteszi.

(3) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott központi vizsganapokra vonatkozó tájékoztatást a honlapján közzéteszi.

(4) Ha az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a központilag meghatározott írásbeli, interaktív vagy központi gyakorlati vizsgaidőponttól eltérő időpontban kerül sor a vizsga megszervezésére, az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgatevékenység lebonyolításával járó többletköltség a vizsgaszervezőt terheli.

3. A vizsgára történő jelentkezés

5. § (1) A vizsgára személyesen vagy meghatalmazott útján, írásban kell jelentkezni a vizsgaszervezőnél a (2) bekezdés szerinti adattartalmú jelentkezési lap benyújtásával. A jelentkezési lap formanyomtatványát az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a honlapján is közzéteszi.

(2) A jelentkezési lap tartalmazza:

a) a vizsgára jelentkező

aa) nevét,

ab) születési nevét,

ac) születési helyét, idejét,

ad) lakcímét,

ae) tanulói azonosító számát, amennyiben a vizsgázó rendelkezik tanulói azonosító számmal,

af) anyja születési nevét,

ag) állampolgárságát,

b) a megszerezni kívánt szakképesítés

ba) OKJ szerinti azonosító számát,

bb) OKJ szerinti megnevezését,

c) a szakmai vizsgára felkészítő képző intézmény (a továbbiakban: képző intézmény) megnevezését, címét,

d) a képzés formáját aszerint, hogy a vizsgázó iskolai rendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzésben vett részt vagy képzésben nem vett részt,

e) a vizsgaszervező megnevezését,

f) a vizsga, javítóvizsga vagy pótlóvizsga várható időpontját,

g) javítóvizsga vagy pótlóvizsga esetén a teljesítendő vizsgafeladatok megjelölését,

h) a vizsgára történő jelentkezés dátumát,

i) a vizsgára jelentkező aláírását,

j) a vizsgaszervező képviselőjének olvasható nevét, aláírását,

k) a vizsgaszervező bélyegzőjét, valamint

l) a vizsgaszervező képviselője által külön aláírt záradékot, amely tanúsítja, hogy a vizsgázó a vizsgára bocsátáshoz szükséges feltételekkel rendelkezik, és az azokat igazoló dokumentumokat a vizsgát megelőzően bemutatta.

(3) A vizsgára jelentkezés benyújtásának határideje

a) az iskolai rendszerű vizsgák esetében

aa) a februári–márciusi vizsgaidőszak esetén a vizsgaidőszakot megelőző év december hónapjának első napja,

ab) a májusi–júniusi vizsgaidőszak esetén a vizsgaidőszak éve február hónapjának tizenötödik napja,

ac) az októberi–novemberi vizsgaidőszak esetén a vizsgaidőszak éve augusztus hónapjának utolsó munkanapja,

b) az iskolarendszeren kívüli vizsgák esetében a vizsgaszervező által meghatározott időpont, amely nem lehet későbbi, mint a 9. § (1) bekezdésében megjelölt határidőt megelőző ötödik nap.

(4) A vizsgázónak a vizsgára való jelentkezéskor – a d) pont dc) alpontja, az e) és f) pont tekintetében legkésőbb a vizsga első vizsgatevékenységének megkezdéséig – be kell mutatnia:

a) magyar állampolgár esetén a vizsgázó személyazonosságát igazoló személyazonosító igazolványát, útlevelét vagy kártyaformátumú vezetői engedélyét, valamint a lakcímet igazoló hatósági igazolványát,

b) külföldi állampolgár esetén

ba) amennyiben a vizsgázó EGT-állampolgár, akkor a személyazonosságát igazoló hatályos úti okmányt vagy személyazonosító igazolványt, továbbá a tartózkodási jogcímét a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott módon kell igazolnia,

bb) amennyiben a vizsgázó harmadik országbeli állampolgár, akkor a személyazonosságát igazoló hatályos úti okmányt, továbbá a tartózkodási jogcímét a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott módon kell igazolnia,

c) a szakképesítéshez előírt iskolai előképzettséget tanúsító eredeti bizonyítványt (okiratot), vagy a szakmai és vizsgakövetelményben megjelölt bemeneti kompetenciák méréséről és megfelelő szintjéről szóló igazolást, amely az állami szakképzési és felnőttképzési szerv honlapjáról letölthető formanyomtatványon is benyújtható,

d) a szakmai és vizsgakövetelményben előírt

da) szakmai előképzettséget igazoló bizonyítványt vagy annak a képző intézmény vagy a vizsgaszervező által hitelesített másolatát,

db) előzetes szakmai gyakorlat teljesítését igazoló dokumentumot,

dc) egyéb feltételek teljesítését igazoló okiratot,

e) iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakképzés befejezését igazoló bizonyítványt, valamint

f) iskolarendszeren kívüli képzésben a szakmai és vizsgakövetelményben foglaltak szerinti szakmai követelménymodulok modulzáró vizsgáinak letételét igazoló, a szakmai követelménymodulok azonosító számát, megnevezését, a modulzáró vizsga időpontját és eredményességét feltüntető, a képző intézmény által kiállított igazolást. Az igazolás az állami szakképzési és felnőttképzési szerv honlapjáról letölthető formanyomtatványon is benyújtható.

(5) A vizsgára történő jelentkezéskor kell benyújtani – a 7. § (3) bekezdés szerinti felmentés kivételével – a vizsgával kapcsolatos kérelmeket, és egyidejűleg csatolni kell a kérelem alapjául szolgáló iratokat.

(6) A javító- vagy pótlóvizsgára való jelentkezéskor a vizsgázónak a jelentkezési lapjához csatolnia kell a törzslap kitöltésére szolgáló központi elektronikus rendszerből (a továbbiakban: elektronikus rendszer) kinyomtatott, a vizsgaszervező által hitelesített törzslapkivonatot is.

(7) A (4) bekezdés c) és f) pontjában megjelölt igazolásként kizárólag az adott szakképesítés képzésére a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) szerinti engedéllyel vagy az engedély megszerzése alóli felmentéssel rendelkező képző intézmény vagy az Fktv. 1. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott képző intézmény által kiállított igazolás fogadható el.

6. § (1) A vizsgaszervező a jelentkezési lap beadásakor a jelentkezési lap záradékának kitöltésével köteles dokumentálni, hogy a vizsgázó az 5. § (4) bekezdés d) pont dc) alpontjában, e) és f) pontjában megjelöltek kivételével a vizsgára bocsátáshoz előírt dokumentumokat bemutatta.

(2) A vizsgaszervező a jelentkezési lap aláírásával nyilatkozik arról, hogy a vizsgázó megfelel a szakmai és vizsgakövetelményben előírt vizsgára bocsátás feltételeinek.

(3) A jelentkezési lap egy másolati példányát az aláírást követően a vizsgára jelentkezőnek vissza kell adni.

4. Felmentés a vizsgán

7. § (1) A vizsga letétele alól a szakmai és vizsgakövetelményben foglaltak szerint adható felmentés.

(2) A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérelmére, fogyatékossága miatt az adott vizsgafeladat eltérő – szóbeli helyett írásbeli, interaktív vagy központi gyakorlati, továbbá írásbeli, interaktív vagy központi gyakorlati tevékenység helyett szóbeli – vizsgatevékenységgel, valamint az adott vizsgafeladatra a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott időnél hosszabb idő alatt is teljesíthető. Gyakorlati vizsgatevékenység esetén a hosszabbítás nem haladhatja meg a szakmai és vizsgakövetelményben előírt időtartam harminc százalékát kivéve, ha a szakmai és vizsgakövetelmény másként rendelkezik.

(3) Mentesül a vizsga vagy annak a versenykiírásban meghatározott vizsgafeladatának letétele alól az a vizsgázó, aki a szakképesítésért felelős miniszter által meghirdetett országos tanulmányi versenyen, diákolimpián a versenykiírásban meghatározott követelményt teljesítette, és a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet elérte. A versenykiírásban meghatározott felmentés esetén a vizsga vagy a megjelölt vizsgafeladat eredményét jelesnek (5) kell tekinteni.

(4) A vizsgázó a felmentés iránti kérelmet a vizsgára való jelentkezéskor írásban nyújtja be a vizsgaszervezőnek. A vizsgaszervező a kérelem alapján javaslatot készít elő a szakmai vizsgabizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) részére. A vizsgafelmentés tárgyában a vizsgabizottság dönt. A vizsgabizottság a döntéséről határozatot hoz, amelyről a vizsgázót legkésőbb a vizsga első vizsgatevékenységének megkezdése előtt három nappal tájékoztatja. A vizsgabizottság a határozatot a vizsgajegyzőkönyvben rögzíti.

(5) A (3) bekezdésben foglaltak szerinti felmentés esetén a felmentés iránti kérelmet legkésőbb a vizsga első vizsgatevékenységének megkezdéséig kell benyújtani.

(6) A vizsgaszervező a halláskárosodott vizsgázó kérelmére a szóbeli vizsgatevékenység idejére jelnyelvi tolmácsot köteles biztosítani. A vizsgázó a kérelmének indokoltságát köteles igazolni.

5. A vizsga előkészítése

8. § (1) A vizsgaszervező a vizsgacsoportokat részszakképesítésenként, szakképesítésenként vagy szakképesítés-ráépülésenként alakítja ki. Az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben kialakított vizsgacsoport létszáma nem haladhatja meg a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. mellékletében meghatározott szakközépiskolai maximális osztálylétszámot.

(2) Ha a vizsgaszervező a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerinti kapcsolódó szakképesítések vagy az OKJ szerint azonos szakközépiskolai ágazatba sorolt szakképesítések tekintetében alakít ki vizsgacsoportokat, amelyek esetén teljesülnek a (3) bekezdésben foglalt további feltételek, úgy dönthet arról, hogy e vizsgacsoportok azonos vizsgaidőpontokban, egyetlen vizsgabizottság előtt tegyenek vizsgát (a továbbiakban: összevont vizsga).

(3) Összevont vizsga esetén

a) a vizsgázók együttes létszáma nem haladhatja meg a huszonöt főt,

b) maximálisan három vizsgacsoport kerülhet összevonásra és

c) az összevonásban érintett szakképesítések nem szerepelhetnek a szakképesítésért felelős miniszter által közleményben és a honlapján is közzétett, nem összevonható szakképesítés párok között.

(4) Az összevont vizsga szervezésének igényét a vizsgabejelentésben külön fel kell tüntetni.

(5) Az összevont vizsgának csak az időpontja és helyszíne lehet azonos, a vizsgatevékenységek végrehajtását, a vizsgadokumentumok vezetését az összevont vizsga esetén is elkülönülten, vizsgacsoportonként kell végezni.

9. § (1) A vizsgaszervező a vizsgabizottság kijelölése és a központi kiadású feladatlapok biztosítása érdekében

a) az iskolai rendszerű szakképzést követő vizsgára történő jelentkezések határidejét követő tizenöt napon belül, az október–novemberi vizsgaidőszak esetén öt napon belül,

b) az iskolarendszeren kívüli szakképzést követő vizsga esetén a vizsga első vizsgatevékenységét megelőzően negyven naptári nappal

a vizsgát vizsgacsoportonként az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek az erre a célra kialakított elektronikus felületén (a továbbiakban: elektronikus felület) jelenti be.

(2) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a vizsgaszervezési jogosultsággal vagy engedéllyel rendelkező vizsgaszervezők számára e rendelet hatálybalépését követő harminc napon belül biztosítja a vizsgabejelentéshez és az elektronikus adatközléshez szükséges jogosultságokat.

(3) A vizsgabejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a képző intézmény által delegált vizsgabizottsági tagra vonatkozó javaslatot,

b) az összevont vizsga szervezésének esetleges igényét, valamint az összevonni kívánt vizsgacsoportok megjelölését,

c) az iskolai rendszerű szakképzést követő vizsga esetén a képző intézmény egyedi azonosítóját (a továbbiakban: OM azonosító),

d) az iskolarendszeren kívüli szakképzést követő vizsga esetén

da) a vizsgáztatásra jogosító jogszabály megnevezését vagy a vizsgaszervezési engedély megadásáról szóló határozat számát, a kiadmányozó hatóság megjelölését,

db) a képző (a modulzáró vizsgát szervező) intézménynek a (4) bekezdés a) pontja szerinti szakképesítés képzésének engedélyére szóló, az Fktv. 5. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartásba vételi számát és a nyilvántartásba vétel időpontját vagy az engedély megszerzése alóli mentesség jogszabályi hivatkozását.

(4) A vizsgabejelentésnek vizsgacsoportonként tartalmaznia kell:

a) a szakképesítés OKJ azonosító számát és megnevezését,

b) a vizsgázók számát, ezen belül a javító- és a pótlóvizsgázók számát,

c) a vizsgatevékenységek jellegét, időpontját, sorrendjét, helyét,

d) nemzetiségi vagy két tanítási nyelvű szakképző iskola által szervezett vizsga esetén a vizsga nyelvét,

e) az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység megtörténtéről szóló nyilatkozatot, valamint

f) a képzés megkezdésének időpontját és a képzés alapjául szolgáló szakmai és vizsgakövetelményről szóló miniszteri rendelet számát.

(5) Ha több képző intézmény végezte a vizsgázó vizsgára történő felkészítését, akkor az adott vizsgacsoport tekintetében legtöbb vizsgázót felkészítő képző intézmény delegálja a vizsgabizottsági tagot. Azonos számú vizsgázó esetén a vizsgaszervező választja ki a vizsgabizottsági tagot delegáló képző intézményt.

(6) Ha a képző intézmény által delegált vizsgabizottsági tag nem szerepel az országos szakképzési névjegyzéken, úgy a vizsgabejelentésben meg kell jelölni a végzettségét és a képzésben végzett szerepét.

(7) A (4) bekezdés b) pontja szerinti létszámadatok a vizsga első vizsgatevékenységének időpontját megelőző tizenötödik napig egy alkalommal módosíthatók.

10. § (1) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a vizsgabizottság elnökének (a továbbiakban: vizsgaelnök) és tagjainak megbízását megelőzően, a vizsga első vizsgatevékenységét megelőző huszonötödik napig lehetőséget biztosít

a) a gazdasági kamara számára a vizsgaelnökre vonatkozó javaslat kialakítására azokban a szakképesítésekben, amelyekben a gazdasági kamara a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján kidolgozza és gondozza a szakmai és vizsgakövetelményt,

b) a szakképesítésért felelős miniszter számára a vizsgaelnökre vonatkozó javaslat kialakítására az a) pontban megjelölt szakképesítések kivételével,

c) a szakmai és vizsgakövetelményben megjelölt szervezetek közül a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt szervezet számára a vizsgabizottsági tagra vonatkozó javaslat kialakítására,

d) a gazdasági kamara számára a vizsgabizottsági tagra vonatkozó javaslat kialakítására a c) pontban érintett szakképesítések kivételével.

(2) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv az (1) bekezdés szerinti javaslatok mielőbbi kialakítása érdekében a vizsgabejelentések beérkezéséről haladéktalanul értesíti az (1) bekezdés a)–d) pontjában felsorolt érintetteket.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott határidőig megtett javaslatok alapján az állami szakképzési és felnőttképzési szerv megbízza

a) a vizsgaelnököt, ha a megjelölt személy az érintett szakképesítés tekintetében szerepel az országos szakképzési névjegyzék részét képező vizsgaelnöki névjegyzéken, és

b) a vizsgabizottság tagjait, ha a megjelölt személyek az érintett szakképesítés tekintetében szerepelnek az országos szakképzési névjegyzék részét képező vizsgabizottsági tagi névjegyzéken.

(4) Ha az (1) bekezdésben meghatározott határidőig nem érkezik javaslat, vagy a javasolt személyek az érintett szakképesítés tekintetében nem szerepelnek az országos szakképzési névjegyzéken, az állami szakképzési és felnőttképzési szerv intézkedik a vizsgaelnök és a vizsgabizottság tagjainak megbízásáról.

11. § (1) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv az iskolai rendszerű szakképzésben a vizsgaidőszak első napja, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a vizsga első vizsgatevékenységének időpontja előtt legalább tíz nappal az elektronikus felületen keresztül értesíti a vizsgaszervezőt a vizsgaelnök és a vizsgabizottság tagjainak megbízásáról.

(2) Ha a vizsga nyelve nem magyar, vagy a szakmai és vizsgakövetelmény a vizsgára bocsátás feltételeként középfokú nyelvvizsgát ír elő és a vizsga idegen nyelvi követelményeket is tartalmaz, a vizsgaelnöknek a vizsgáztatás nyelvéből felsőfokú állami nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal kell rendelkeznie.

(3) A vizsgaszervező alkalmazottja nem lehet vizsgaelnök abban az intézményben, amellyel közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban áll.

(4) Nem lehet vizsgaelnök vagy – a képző intézmény által delegált vizsgabizottsági tag kivételével – a vizsgabizottság tagja az, aki a vizsgacsoportban szereplő vizsgázó oktatásában vagy a vizsgára történő felkészítésében közvetlenül részt vett.

(5) Nem lehet vizsgaelnök vagy a vizsgabizottság tagja az, aki a vizsgázónak a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója vagy hozzátartozója.

(6) A vizsgaelnök és a vizsgabizottság tagjának megbízása az adott vizsgára szól. A vizsgabizottságban betöltött tisztség az arra vonatkozó megbízás elfogadásával jön létre.

12. § (1) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a vizsgaszervező értesítésével egyidejűleg elektronikus úton értesíti a vizsgaelnököt és a vizsgabizottság tagjait a megbízásukról.

(2) Ha a vizsgaelnök vagy a vizsgabizottság tagja a megbízást nem tudja ellátni, köteles erről a megbízót haladéktalanul értesíteni.

(3) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a megbízás lemondása esetén a szakképesítésért felelős miniszter egyidejű tájékoztatásával haladéktalanul és közvetlenül intézkedik az új vizsgaelnök vagy vizsgabizottsági tag kijelöléséről.

(4) A vizsgát nem lehet megkezdeni vagy a megkezdett vizsgát fel kell függeszteni mindaddig, amíg az új vizsgaelnök vagy vizsgabizottsági tag kijelölése meg nem történik.

13. § (1) A vizsgán lebonyolításra kerülő vizsgatevékenységek jellegéről, sorrendjéről, időpontjáról, helyszínéről és a vizsgával kapcsolatos további tudnivalókról a vizsgaszervező – a vizsga megkezdése előtt legalább hét nappal – tájékoztatja a vizsgaelnököt, a vizsgabizottság tagjait, a vizsgázókat, a vizsga szervezésében közreműködő gazdálkodó szervezetet, valamint a vizsga lebonyolításában közreműködő személyeket.

(2) A vizsgaszervező az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatással egyidejűleg megküldi a vizsgaelnöknek és a vizsgabizottság tagjainak a jóváhagyásra javasolt gyakorlati feladatlapokat és a vizsga lebonyolításának tervezett rendjére (a továbbiakban: lebonyolítási rend) vonatkozó javaslatot.

(3) A gyakorlati vagy a szóbeli vizsgatevékenység lebonyolítása párhuzamosan is folyhat, ha ez a lebonyolítási rendben rögzítésre került és a vizsgahelyszínek vagy a vizsgáztató helyek mindegyikénél a vizsgabizottság legalább két tagja jelen van.

(4) A vizsgajegyzőkönyv mellékletét képező lebonyolítási rend tartalmazza:

a) a csoportbontásra vonatkozó információkat,

b) a vizsgaprogramot, amely tartalmazza az egyes vizsgafeladatok megnevezését, azok sorrendjét, az egyes vizsgafeladatok adott vizsgacsoport általi végrehajtásának várható időtartamát, párhuzamos vizsgáztatás esetén az osztott vizsgacsoportok vizsgafeladatainak sorrendjét, időtartamát, az osztott vizsgacsoportok beosztását,

c) a teljes vizsgacsoportra vagy csoportbontással a párhuzamos vizsgáztatásra vonatkozóan azokat az adott vizsgára vonatkozó szabályokat, amelyek meghatározzák az adott vizsga lebonyolítása során a bizottsági tagok között kialakított munkamegosztást, ellenőrzési felelősséget,

d) a technikai feltételek folyamatos biztosításáért felelős személy és a gyakorlati vizsgatevékenységnél közreműködő felügyelő tanár részvételére vonatkozó szabályokat, valamint

e) a vizsga lebonyolítása során a helyi sajátosságokat figyelembe véve kialakított minden olyan további rendelkezést, amely a vizsgázó, a vizsgabizottság és a vizsgaszervező számára egyértelművé teszi az adott vizsga lebonyolításának körülményeit.

14. § (1) A vizsgaszervező a vizsga lebonyolításával kapcsolatos feladatkörében

a) a vizsgát megelőzően írásban kijelöli a vizsgaszervező képviseletét a vizsgán ellátó személyt, a vizsga jegyzőjét, a felügyelőt, a technikai feltételek folyamatos biztosításáért felelős személyt, az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati feladat javítását végzőt és a gyakorlati vizsgatevékenységnél közreműködő felügyelő tanárt,

b) előkészíti és a vizsgaelnökkel jóváhagyatja a lebonyolítási rendre vonatkozó javaslatot,

c) gondoskodik a vizsga helyszínének előkészítéséről, személyi és tárgyi feltételeinek a vizsga során történő folyamatos biztosításáról,

d) a titoktartásra vonatkozó szabályok megtartásával őrzi az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati feladatlapokat és a gyakorlati feladatlapokat azok felhasználását megelőzően,

e) kijelölt képviselője útján folyamatosan figyelemmel kíséri a vizsga lebonyolításának jogszerűségét,

f) a vizsgabizottság jogellenes működése vagy annak előre látható bekövetkezése esetén felhívja – a vizsgabizottság elnöke útján – a vizsgabizottság figyelmét a jogszerű működés feltételeinek biztosítására, megtartására,

g) a jogszerű működés helyreállítására vonatkozó felhívás eredménytelensége esetén haladéktalanul jelzi a vizsgabizottság megbízója felé a jogellenes működést vagy annak előre látható veszélyét, valamint

h) előkészíti a vizsga eredményének kihirdetését, gondoskodik a vizsga iratainak szabályszerű kiállításáról és továbbításáról.

(2) A vizsgaszervező a gyakorlati vizsgatevékenységet tartalmazó vizsgafeladat előkészítésével kapcsolatos feladatait a gyakorlati oktatás vezetőjének bevonásával – ha a gyakorlati vizsgatevékenység gazdálkodó szervezetnél folyik, a gazdálkodó szervezet képviselőjének részvételével – látja el.

(3) A vizsgaszervező döntése alapján a vizsgabizottságnak a képző intézményt képviselő tagja vagy a vizsga jegyzője elláthatja az (1) bekezdés e) és f) pontjában foglalt feladatot.

6. A vizsgabizottság tagjainak feladatai

15. § (1) A vizsgaelnök és a vizsgabizottság tagjai együttesen és az általuk külön-külön felügyelt vizsgafolyamatok tekintetében önállóan is felelősek a vizsga szabályos és zavartalan lefolytatásáért.

(2) A vizsgaelnök és a vizsgabizottság tagjai a vizsga megkezdését megelőzően tájékozódnak a képzés speciális tartalmáról, körülményeiről.

(3) A vizsgaelnök a vizsga megkezdését megelőzően a vizsgabizottság tagjainak egyetértésével jóváhagyja a lebonyolítási rendre vonatkozó javaslatot, amelynek tényét a vizsga jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

(4) Az írásbeli, az interaktív és a központi gyakorlati vizsgatevékenységeknél a teljes vizsgabizottságnak vagy – a vizsga lebonyolítási rendjében rögzítettek szerint – a vizsgabizottság legalább egy, nem a képző intézményt képviselő tagjának, a nem központi gyakorlati és a szóbeli vizsgatevékenységeknél a 13. § (3) és (4) bekezdése figyelembevételével a teljes vizsgabizottságnak részt kell vennie a vizsgán.

(5) A vizsgaszervezőt, a vizsgaelnököt és a vizsgabizottság tagjait a gyakorlati feladatlapok tekintetében azok felhasználásáig, a vizsgaelnököt, a vizsgabizottság tagjait és a vizsga jegyzőjét a vizsgaeredmények tekintetében azok kihirdetéséig titoktartási kötelezettség terheli.

(6) A vizsgabizottság a vizsgázó személyazonosságát valamennyi vizsgatevékenység megkezdésekor ellenőrzi.

16. § (1) A vizsgabizottság munkáját a vizsgaelnök irányítja. A vizsgaelnök elsődleges feladata és felelőssége a vizsga jogszerű és szakszerű megtartásának, zavartalan lebonyolításának biztosítása. Ennek keretében

a) ellenőrzi a vizsga előkészítését, a szükséges szakmai, tárgyi és személyi feltételeket, az egészséges és biztonságos vizsgakörülmények meglétét,

b) a vizsgabizottság tagjainak bevonásával

ba) ellenőrzi a vizsga jogszabályban előírt dokumentumainak meglétét, azok formai és tartalmi megfelelőségét,

bb) meggyőződik a gyakorlati feladatok ellátására kijelölt helyszín, valamint a szükséges személyi és tárgyi feltételek megfelelőségéről,

bc) ellenőrzi – a vizsgázók jelentkezési iratai alapján – a vizsga megkezdésére való jogosultság feltételeinek meglétét,

c) vezeti a vizsgát és a vizsgabizottság értekezleteit, jóváhagyja a vizsgajegyzőkönyvet,

d) tájékoztatja a vizsgázókat a vizsgafeladatok előtt az őket érintő döntésekről, tudnivalókról,

e) a lebonyolítási rendben rögzítetteknek megfelelően részt vesz a vizsgáztatásban,

f) összehívja a vizsgabizottsági értekezleteket,

g) gondoskodik az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati dolgozatok és – a vizsgabizottság tagjainak bevonásával – az elkészült gyakorlati vizsgamunkák értékeléséről, az eredmények dokumentálásáról,

h) gondoskodik a vizsga iratainak szabályszerű kiállításáról és hitelesítéséről, felügyeli a vizsga jegyzőjének munkáját,

i) aláírja a vizsgabizonyítványokat és hitelesíti az elektronikus rendszerből kinyomtatott törzslapot, valamint

j) a vizsga utolsó vizsgafeladatát követően a teljes vizsgabizottság, a vizsgázók, a vizsgaszervező képviselője és a vizsgát segítők jelenlétében értékeli a vizsgát és lezárja azt.

(2) A vizsgaelnök a vizsgabizottság határozata alapján felfüggeszti a vizsga lebonyolítását, az érintett vizsgatevékenység végrehajtását, ha a vizsga lebonyolításának jogszerű feltételei nem biztosítottak. A felfüggesztés tényét és indokát a vizsgajegyzőkönyvben rögzíteni kell. Ha a jogszerű állapot nem állítható helyre oly módon, hogy a vizsga folytatására még az adott napon sor kerülhessen, a vizsgaelnök tájékoztatja megbízóját a vizsga felfüggesztéséről.

(3) A vizsgabizottság tagja

a) részt vesz a vizsga szakmai tárgyi és személyi feltételeinek, az egészséges és biztonságos vizsgakörülmények meglétének ellenőrzésében,

b) közreműködik a vizsga jogszabályban előírt dokumentumai meglétének, megfelelőségének ellenőrzésében,

c) meggyőződik – a vizsgaelnökkel együtt – a gyakorlati feladatok ellátására kijelölt helyszín, valamint a szükséges személyi és tárgyi feltételek megfelelőségéről,

d) közreműködik a vizsga megkezdésére való jogosultság feltételeinek – a vizsgázó jelentkezési iratai alapján – történő ellenőrzésében,

e) a lebonyolítási rendben rögzítetteknek megfelelően részt vesz a vizsgáztatásban,

f) részt vesz a vizsgabizottsági értekezletek döntéshozatalában,

g) gondoskodik – a vizsgaelnökkel együttműködve – az elkészült gyakorlati vizsgamunkák értékeléséről,

h) részt vesz a részeredmények kialakításában és a vizsgaeredmény véglegesítésében, valamint

i) aláírja a vizsgajegyzőkönyvet és az elektronikus rendszerből kinyomtatott törzslapot.

(4) A vizsgabizottságnak a képző intézményt képviselő tagja – a (3) bekezdésben foglalt feladatok keretében, a vizsgabizottság egyetértésével – elsősorban a szóbeli vizsgatevékenység esetén lát el vizsgáztatási feladatokat.

17. § (1) A vizsga lezárását követően a vizsgaelnök és a vizsgabizottság tagjai külön-külön elkészítik

a) a vizsga előkészítésével, lebonyolításával,

b) a vizsgáztatás feltételeivel,

c) a vizsgázók felkészültségével,

d) a vizsgafelmentéssel kapcsolatos döntéssel,

e) a szakmai és vizsgakövetelményben leírtak teljesülésével, valamint

f) a jogszabályi rendelkezések betartásával

kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat tartalmazó elektronikus jelentésüket, amelyet a vizsga befejezését követő egy héten belül rögzítenek az elektronikus felületen.

(2) A vizsga lezárását követően a vizsgaszervező jelentést küldhet az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek a vizsgával, a vizsgabizottság munkájával kapcsolatos tapasztalatairól, javaslatairól az elektronikus felületen.

(3) Aki az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, e kötelezettség teljesítéséig nem bízható meg újabb vizsgaelnöki, vizsgabizottsági tagi teendők ellátásával.

(4) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a szakképesítésért felelős miniszter, a gazdasági kamara vagy amennyiben a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, úgy az ágazat egészében érdekelt szakmai kamara számára betekintést biztosít az ágazatába tartozó szakképesítés tekintetében a vizsgával kapcsolatos jelentésekbe

7. A vizsga jegyzőjének feladatai

18. § A vizsga jegyzője a vizsga előkészítésével, lefolytatásával és lezárásával kapcsolatos írásbeli, dokumentálási feladatokat látja el. E feladatkörében:

a) vezeti a vizsgajegyzőkönyvet,

b) összesíti a vizsga részeredményeit,

c) kitölti és vezeti a törzslapot,

d) kitölti a bizonyítványt,

e) elvégzi a vizsgával kapcsolatos egyéb adminisztratív teendőket,

f) felelős a törzslap és a bizonyítvány adatainak összeolvasásáért, egyezéséért,

g) gondoskodik a vizsga lezárását követően a vizsga dokumentumainak a vizsgabizottság által történő hitelesítéséről, valamint

h) gondoskodik a vizsga lezárását követően az elektronikus adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről.

8. A vizsgabizottság működése

19. § (1) A vizsgabizottság a döntéseit bizottsági értekezleten, határozat formájában hozza meg, és a határozatait időrendi sorrendben, a vizsgajegyzőkönyvben rögzíti.

(2) A vizsgabizottság értekezletet tart

a) a vizsgára jelentkezőnek a felmentése tárgyában benyújtott kérelméről szóló döntés határozatba foglalása, a lebonyolítási rendre vonatkozó javaslat elfogadása céljából, továbbá a vizsga első vizsgatevékenységének megkezdése előtt,

b) a vizsga utolsó napján, az utolsó vizsgatevékenység befejezését követően, a vizsgázók teljesítményének értékelése, a vizsga lebonyolítása, szabályszerűségének megállapítása céljából,

c) a vizsga lefolytatását, megtartását, befejezését zavaró vagy gátló körülmény bekövetkezése, továbbá a vizsgázó által elkövetett szabálytalanság elbírálása esetén, valamint

d) ha azt egyéb ok szükségessé teszi.

(3) A (2) bekezdés szerinti értekezlet akkor határozatképes, ha a döntés meghozatalában a teljes vizsgabizottság részt vesz.

(4) A vizsgabizottság a határozatait a vizsgaelnök és a tagok nyílt szavazásával, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a vizsgaelnök szavazata dönt. A vizsgaelnöknek, a vizsgabizottság tagjának vagy a vizsgaszervező képviselőjének a vizsgabizottság döntésével, intézkedésével vagy intézkedésének elmulasztásával kapcsolatos különvéleményét – kérelmére – a vizsgabizottsági jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(5) Ha a vizsgaelnök a vizsgabizottság eljárásával vagy határozatával nem ért egyet, óvást nyújthat be, és a határozat végrehajtását felfüggesztheti. Az óvást haladéktalanul meg kell küldeni az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek, amely azt három munkanapon belül köteles elbírálni. Az óvás elbírálásáig a vizsgázó bizonyítványát nem lehet kiállítani.

20. § (1) A vizsgajegyzőkönyvnek a vizsgabizottsági értekezletekkel kapcsolatban tartalmaznia kell:

a) az értekezlet helyét és idejét, a jelenlévők nevét, a vizsgával összefüggő szerepkörét,

b) annak a vizsgázónak a nevét,

ba) akit a 3. melléklet 1. záradéka szerinti szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a vizsga folytatásától eltiltott,

bb) aki a 3. melléklet 2. záradéka szerint a vizsgán igazolható okból nem jelent meg, vagy azt nem tudta befejezni, megjelölve azt a vizsgafeladatot, amelyekből pótlóvizsgát kell tennie,

bc) aki a 3. melléklet 3. záradéka szerint a vizsgán igazolható ok nélkül nem jelent meg, vagy azt megszakította,

bd) aki a 3. melléklet 5. záradéka szerint valamely vizsgafeladat eredményét a szakmai versenyen elért eredménye alapján kapta,

be) akit a 3. melléklet 6. záradéka szerint mentesített a vizsgabizottság a vizsga valamely vizsgafeladata alól, valamint a felmentés okát és az alapul szolgáló dokumentumokat,

c) a vizsgabizottsági értekezleten elhangzottak leírását, a határozatokat, a szavazás eredményét, vita esetén az esetleges különvélemények feltüntetésével,

d) az óvást, a vizsgabizottsági határozat végrehajtásának felfüggesztését, az óvással kapcsolatos vizsgabizottsági megállapításokat, valamint

e) a vizsgaelnök vizsgával kapcsolatos tapasztalatainak értékelését.

(2) A vizsga utolsó vizsgatevékenységét követő értekezleten lezárt, és a vizsgaelnök, a vizsgabizottság tagjai és a vizsga jegyzője által aláírt vizsgajegyzőkönyvhöz csatolni kell az összesített osztályozóívet, továbbá a felmentési kérelemhez benyújtott okiratok másolatát.

9. A vizsga lebonyolítása

21. § (1) A vizsgát a lebonyolítási rend alapján kell lebonyolítani.

(2) Az egyes vizsgatevékenységek a lebonyolítási rendben meghatározott személyek jelenlétében kezdhetők meg és folytathatók le.

(3) Az egyes vizsgatevékenységeket a szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadásának és a vizsgaszervezési tevékenység ellenőrzésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben az egyes vizsgatevékenységekhez előírt általános és a szakképesítésért felelős miniszter által előírt speciális feltételek teljesülését az adott vizsgacsoport tekintetében biztosító helyszínen lehet lefolytatni.

(4) A vizsgatevékenységek lebonyolításának helyszínét, személyi és tárgyi feltételeit, azok biztosításának módját, a feltételek megfelelőségének tényét írásban kell rögzíteni, amelyet a vizsgaelnök és a vizsgabizottság tagjai aláírásukkal hitelesítenek. Ezt a dokumentumot csatolni kell a vizsga jegyzőkönyvéhez és a vizsgát követő öt évig meg kell őrizni.

22. § (1) A vizsgát az első vizsgatevékenység napját követő harminc napon belül be kell fejezni, kivéve, ha a szakmai és vizsgakövetelmény másként rendelkezik.

(2) Ugyanazon vizsganapra – amennyiben azt a szakmai és vizsgakövetelmény nem zárja ki – több vizsgafeladat, vizsgatevékenység szervezhető. A vizsgázó egy vizsganapra eső vizsgatevékenységeinek összes ideje nem haladhatja meg a nyolc órát. A nyolc órás időkeret számításakor a vizsgafeladatok végrehajtására meghatározott maximális időt kell figyelembe venni.

(3) Az egyes vizsgatevékenységek lebonyolítási rendjét úgy kell meghatározni, hogy a vizsgázó a szóbeli, az írásbeli, az interaktív és a központi gyakorlati vizsgatevékenységeket nyolc és tizennyolc óra között, a gyakorlati vizsgatevékenységeket hét és tizenkilenc óra között végezhesse el.

(4) A vizsgázó számára a vizsga időtartama a (2) és (3) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve legfeljebb három – az (5) bekezdés szerinti meghosszabbítás esetén legfeljebb négy – nap lehet.

(5) A vizsgabizottság a vizsga időtartamát, ha a vizsgaszervezés helyi sajátosságai vagy rendkívüli esemény ezt indokolja, egy nappal meghosszabbíthatja. A vizsgaprogramot a meghosszabbításnak megfelelően módosítani kell és a meghosszabbítás tényét, valamint annak indokát a vizsgajegyzőkönyvben is rögzíteni kell.

10. Az írásbeli, az interaktív és a központi gyakorlati vizsgatevékenység

23. § (1) A szakképesítésért felelős miniszter a vizsga írásbeli, interaktív vagy központi gyakorlati vizsgatevékenységéhez központilag kiadott feladatlapokat a vizsga megkezdése előtt legalább három nappal nyomtatott formában vagy elektronikus úton juttatja el a vizsgaszervezőnek.

(2) A vizsgaszervező a nyomtatott feladatlapokat a csomagolásán, az elektronikus úton megküldött feladatlapokat az elektronikus feladatlapokon feltüntetett időpontig köteles oly módon őrizni, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

(3) Az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgatevékenység vizsgafeladataihoz előzetesen, de legkésőbb a feladatlapok megküldésével egyidejűleg tájékoztatót kell kiadni, amely alapján a vizsgaszervező a vizsgafeladathoz szükséges speciális feltételeket, segédeszközöket, biztosítani tudja.

(4) Az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgatevékenység ideje alatt a vizsgatermekben és a folyosókon állandó felügyeletről kell gondoskodni. Nem kaphat teremfelügyeletet ellátó megbízást az, aki az adott vizsgatevékenység oktatására jogosító végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik. A technikai feltételek folyamatos biztosításáért felelős személy a vizsga biztonságos lebonyolításának érdekében a vizsgaszervező írásos engedélyével jelen lehet.

(5) A zárt, biztonságos csomagolásban megküldött nyomtatott feladatlapok kibontása a csomagon, az elektronikus úton megküldött feladatlapok megnyitása az elektronikus feladatlapok kísérőlevele szerint megjelölt időpontban az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgatevékenység zavartalan lebonyolítását felügyelő, az e rendeletben meghatározottak szerint kijelölt vizsgabizottsági tag előtt történik. A felbontás, megnyitás időpontját, a csomag sértetlenségének, sérült, felbontott vagy megnyitott állapotának tényét és a jelenlévők nevét a vizsgajegyzőkönyvben rögzíteni kell.

24. § (1) A felügyelő a vizsgázók részére tájékoztatást ad a vizsga szabályairól, az alkalmazható segédeszközökről, továbbá a vizsgán elkövetett szabálytalanságok következményeiről, elkészíti a vizsgázók ülésrendjét tartalmazó jegyzőkönyvet, és gondoskodik a vizsga rendjének betartásáról.

(2) A szakmai és vizsgakövetelmény által az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgafeladat kidolgozására előírt időtartamba a feladat ismertetésének időtartama nem számít bele. Az interaktív vizsgafeladat megoldására rendelkezésre álló időtartamba nem számítható be a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő.

25. § (1) A vizsgázó számára az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgafeladat kidolgozásához a vizsgaszervező vagy a képző intézmény bélyegzőjével ellátott lapokat kell biztosítani.

(2) A vizsgázó a feladatközlő lapja, dolgozata első lapján feltünteti a nevét, a szakképesítés megnevezését, a vizsgafeladat sorszámát és címét, továbbá a vizsga napjának a dátumát. Ha a vizsgázó a vizsgafeladat kidolgozásához több lapot használ fel, a nevét valamennyi lapon fel kell tüntetnie, és a lapokat sorszámmal kell ellátnia.

(3) Ha a vizsgázó befejezte a vizsgafeladat kidolgozását, vagy a rendelkezésre álló idő letelt, dolgozatát, feladatközlő lapját, elektronikus adathordozóját átadja a felügyelőnek, aki közvetlenül az átvételt követően ráírja a beadás időpontját és ellátja kézjegyével, továbbá dolgozat, feladatközlő lap esetén az üresen hagyott helyeket és oldalakat – az utólagos kiegészítések lehetőségének kiküszöbölése érdekében – a vizsgázó által használttól eltérő, lehetőség szerint piros színű tollal, áthúzással érvényteleníti.

(4) Az interaktív feladatok eredményét tartalmazó fájlokat lezárt, utólag nem módosítható elektronikus adathordozón kell beadni, amelyre a vizsgázó kézírással írja rá a nevét, a szakképesítés megnevezését, a vizsgafeladat sorszámát és címét, továbbá a vizsga napját, valamint aláírja azt.

(5) Ha a központi gyakorlati vizsgafeladat számítógép alkalmazását írja elő, a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott módon kell a vizsgafeladat tanulói megoldásait rögzíteni.

(6) Ha az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgatevékenység alatt a vizsgázónak el kell hagynia a vizsgatermet, engedélyt kér a felügyelőtől, és – írásbeli vagy központi gyakorlati vizsgatevékenység esetén – egyidejűleg részére átadja a dolgozatát. A vizsgázó távozásának és visszaérkezésének idejét rá kell vezetni a dolgozatra, és be kell írni az ülésrendet tartalmazó jegyzőkönyvbe. A vizsgázó távozása és visszaérkezése között eltelt idő beszámít a vizsgafeladat megoldására rendelkezésre álló időtartamba.

26. § (1) A vizsgázó az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgafeladat megoldásához, elkészítéséhez tanácsot, segítséget nem kérhet és nem kaphat.

(2) Ha a felügyelő az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgatevékenység közben szabálytalanságot észlel, felfüggeszti a vizsgázó vizsgatevékenységét, és

a) írásbeli és központi gyakorlati vizsgatevékenység esetén elveszi a vizsgázó dolgozatát vagy feladatközlő lapját, ráírja az elvétel pontos idejét, a szabálytalanság jellegét, és aláírja azt,

b) interaktív vagy számítógépen történő központi gyakorlati vizsgatevékenység esetén rögzítteti az addig elvégzett tevékenység eredményét vagy – dokumentálhatóság hiányában – írásban rögzíti ennek tényét, továbbá a felfüggesztés pontos idejét, a szabálytalanság jellegét, és aláírja azt,

majd ezt követően a vizsgabizottság jelen lévő tagjának értesítése mellett visszaadja az elvett dolgozatot vagy feladatközlő lapot, és engedélyezi a vizsgázónak a vizsgatevékenység folytatását.

(3) A vizsgabizottság az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgatevékenység befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanságot és dönt a vizsgázó esetén a vizsga további folytathatóságáról. A szabálytalansággal kapcsolatban külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell minden olyan adatot és eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság tényének és körülményének megállapítását, az érintett vizsgázó és felügyelő nyilatkozatát, továbbá azt, hogy a vizsgázót tájékoztatták a szabálytalanság elbírálásával kapcsolatos eljárásról és a bebizonyított szabálytalanság következményeiről. A jegyzőkönyvet a szabálytalanságot észlelő felügyelő, a vizsgázó, a vizsgabizottság tagjai és a vizsgaelnök írja alá. A vizsgázó észrevételét – kérelmére – a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A szabálytalansággal összefüggésben felvett jegyzőkönyvet csatolni kell a vizsgajegyzőkönyvhöz.

11. A gyakorlati vizsgatevékenység

27. § (1) A gyakorlati feladatlapokra vonatkozó javaslatot – a vizsga megkezdése előtt – a vizsgaelnök a vizsgabizottsági tagok véleménye alapján hagyja jóvá.

(2) A gyakorlati vizsgatevékenység megkezdése előtt a vizsgázót tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgatevékenység rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgatevékenység helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. A vizsgafeladatok megkezdése után további útmutatás csak baleset és jelentős károkozás megelőzése céljából adható.

(3) A vizsgázó a gyakorlati vizsgafeladatát a vizsgázó által véletlenszerűen kiválasztott feladatközlő lap alapján, az abban meghatározott segédanyagok használata mellett végzi.

(4) A gyakorlati vizsgatevékenység a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek – ideértve a munkavédelmi, tűzvédelmi és egészségvédelmi feltételeket – megléte esetén kezdhető meg, és folytatható. A feltételek meglétét a feladat végrehajtását megelőzően a vizsgaelnök vagy a vizsgabizottságnak a lebonyolítási rendben erre kijelölt tagja ellenőrzi és engedélyezi a gyakorlati vizsgatevékenység megkezdését.

(5) A gyakorlati vizsgatevékenység esetén a vizsgaszervező a vizsgatevékenység zavartalan lebonyolítása és a baleseti kockázat minimalizálása érdekében vizsgacsoportonként legalább egy, a gyakorlati képzés folytatásához szükséges végzettséggel rendelkező szakmai felügyelő tanárt biztosít. A szakmai felügyelő tanár a vizsgáztatásban, a feladat értékelésében nem vesz részt, azonban a jelen lévő vizsgabizottsági tag egyetértésével közreműködik az esetlegesen felmerült problémák elhárításában, továbbá felügyeli a vizsgázók balesetmentes munkavégzését.

28. § (1) A gyakorlati vizsgafeladat végrehajtásához a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott időtartam áll a vizsgázó rendelkezésére, amelybe a vizsgafeladatok ismertetésének időtartama nem számít bele. A gyakorlati vizsgafeladat egyes részfeladatainak végrehajtási idejét a vizsgafeladat leírása tartalmazhatja.

(2) Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időtartamba a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő.

(3) Ha balesetveszély, egészségi ártalom, technológiai vagy más rendkívüli ok azt indokolja, a vizsgabizottság jelen lévő tagja a vizsgaelnökkel történt egyeztetést követően a vizsgafeladatokat megváltoztathatja. A változtatásról szóló döntést az ok megadásával és indoklással rögzíteni kell a vizsgajegyzőkönyvben.

(4) Ha a vizsgázó a vizsgafeladatokat befejezte, azt közli a vizsgabizottság egyik tagjával, aki ennek időpontját feljegyzi, az elkészült gyakorlati vizsgamunkákat átveszi.

29. § (1) Ha azt a szakmai és vizsgakövetelmény a vizsgázó gyakorlati felkészültségének átfogóbb felmérése érdekében előírja, a vizsgát megelőzően külön gyakorlati vizsgamunkát, vizsgaremeket, vizsgaművet, záródolgozatot kell készíteni vagy egyéb vizsgaprodukciót kell megvalósítani (a továbbiakban: vizsgamunka).

(2) A vizsgamunkát a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szempontok szerint kell érdemjeggyel értékelni. Az értékelőlapon fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a szakképesítés megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt érdemjegyet. Az értékelést a gyakorlati oktató és a képző intézmény vezetője írja alá és az intézmény körbélyegzőjével hitelesíti.

(3) Az elkészült vizsgamunkáról annak azonosítására alkalmas dokumentációt (pl. fénykép, videofelvétel, részletes leírás) kell készíteni és azt a vizsgadokumentációhoz kell csatolni. A vizsgamunka felhasználásáról a vizsgaszervező rendelkezik.

(4) Ha a vizsgamunkát a vizsgázó a vizsgára bocsátás feltételeként készíti el, a képző intézmény tesz írásos javaslatot az értékelésre a szakmai és vizsgakövetelményekben leírtak szerint, amelyet a vizsga előtt öt nappal a vizsgabizottság rendelkezésére bocsát.

30. § (1) Ha a vizsga keretében azért nincs lehetőség a szakképesítésre jellemző gyakorlati vizsgafeladat megoldására, mert olyan kompetenciákat tartalmaz, amelyek mérése, értékelése nem lehetséges a vizsgaidőszakban, akkor a gyakorlati vizsgafeladatot a képzés során, a kompetenciák elsajátítását követően, előrehozott gyakorlati vizsgatevékenységgel kell teljesíteni, amennyiben annak lehetősége, teljesítésének, értékelésének és a vizsga eredményébe történő beszámításának módja a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározásra került. A vizsgázó részére az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység teljesítéséről és eredményéről igazolást kell kiadni, amelyet csatolni kell a vizsga irataihoz.

(2) Az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység megszervezését és lebonyolítását a képző intézmény végzi.

(3) Az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység a képző intézmény által írásban kijelölt, az oktatásban részt vett oktató és az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által delegált képviselő jelenlétében történik.

(4) A képző intézmény az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység időpontját megelőzően legalább harminc nappal jelzi az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység lebonyolításának szándékát, időpontját, helyszínét és a vizsgázók létszámát az állami szakképzési és felnőttképzési szerv felé, és egyidejűleg kéri az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenységen részt vevő képviselője kijelölését.

(5) Az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenységet a gyakorlati vizsgatevékenység lebonyolítására vonatkozó szabályok szerint kell megtartani. Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által delegált képviselő ellenőrzi az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység megkezdésének feltételeit, engedélyezi a vizsgatevékenység megkezdését, továbbá értékeli a vizsgázó teljesítményét.

(6) A vizsgázó értékelését osztályozó íven kell vezetni, továbbá az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység menetét, jogszabályi megfelelőségét és az esetleges rendkívüli eseményeket jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelyet a jelenlévő oktató, az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által delegált képviselő és egy vizsgázó aláírásával hitelesít. Az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység dokumentálását a képző intézmény által kijelölt oktató végzi. Az előrehozott gyakorlati vizsgatevékenység dokumentumait a képző intézmény őrzi és a vizsgát tizenöt nappal megelőzően átadja a vizsgaszervezőnek.

12. A szóbeli vizsgatevékenység

31. § (1) A vizsgázó a vizsga szóbeli vizsgatevékenysége során a szóbeli vizsgatevékenység megkezdését megelőzően a vizsgabizottság által meghatározott sorrendben, központilag meghatározott tételsorból, a vizsgázó által véletlenszerűen kiválasztott tétel alapján ad számot felkészültségéről.

(2) A vizsga központi szóbeli tételsorait a szakképesítésért felelős miniszter biztosítja. Minden vizsgaszervezőnek rendelkeznie kell szakképesítésenként egy példány hitelesített szóbeli tételsorral, amelyeknek sokszorosított változatát biztosítja a vizsgára.

32. § (1) A vizsgázó a szóbeli feladatát csak a tétel kiválasztása után és a tétel sorszámának az osztályozóíven való rögzítése után ismerheti meg. A felkészülést és a feladat megoldását a tétel alapján, a vizsgaszervező által biztosított segédanyagok használata mellett végzi.

(2) A vizsgázó a vizsgafelelet vázlatát a vizsgaszervező bélyegzőjével ellátott papíron rögzítheti, amelyhez a szakmai és vizsgakövetelményben vagy a tételben meghatározott és a vizsgaszervező által biztosított segédeszközöket használhatja.

(3) A vizsgázó a vizsgafeladat jellegének megfelelően önállóan felel vagy szakmai megbeszélést folytat. Az önálló ismertetés csak akkor szakítható meg, ha a vizsgázó nyilvánvalóan és súlyosan téved, vagy a kifejtésben elakad.

(4) Ha a sajátos nevelési igényű vizsgázó a szóbeli vizsgatevékenység helyett írásbeli vagy központi gyakorlati vizsgatevékenységet végez, a tétel kiválasztása után felügyelő jelenlétében készíti el vizsgafeladatát.

13. A vizsgázó teljesítményének értékelése

33. § (1) A szakmai és vizsgakövetelményben előírt valamennyi vizsgafeladat értékelése külön-külön, 1-től 5-ig terjedő érdemjeggyel történik.

(2) A vizsgázók egyes vizsgafeladatokon elért eredményeit a teljes vizsgacsoport esetében az állami szakképzési és felnőttképzési szerv elektronikus felületén kitöltött vagy onnan letöltött egyetlen vizsgaösszesítő íven kell vezetni, amelyen fel kell tüntetni a gyakorlati és a szóbeli vizsgatevékenységeknél a kihúzott tételszámot is.

(3) Az egyes vizsgafeladatok eredményei későbbi összesítés céljából a vizsgaszervező által készített osztályozóíven külön-külön is vezethetők.

34. § (1) Az egyes vizsgafeladatok eredménye a szakmai és vizsgakövetelményben rögzített értékelési súlyaránynak megfelelően számít bele a vizsga eredményébe.

(2) Az egyes vizsgafeladatok súlyozással figyelembe vett érdemjegyeinek két tizedes jegy pontossággal számolt összege kerekítés után adja a vizsga végeredményét. Az osztályzat megállapítása során a kerekítés általános szabályai szerint kell eljárni.

(3) A vizsgázó az egyes vizsgafeladatokban elért teljesítménye alapján egyetlen összesített osztályzatot kap. Az osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1).

35. § (1) Az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgafeladat megoldását a központi javítási-értékelési útmutató alapján kell értékelni. A javítási-értékelési útmutatót tartalmazó borítékot csak az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgafeladatok megoldására rendelkezésre álló idő letelte után lehet felbontani.

(2) A vizsgabizottság munkáját segítő szakértő a vizsgázó írásbeli dolgozatát a javítási-értékelési útmutató alapján javítja ki és értékeli, valamint egyidejűleg javaslatot tesz az eredményre.

(3) A vizsgabizottság munkáját segítő szakértő csak olyan személy lehet, aki a szakmai elméleti tantárgyak oktatásához jogszabályban előírt szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkezik.

(4) Ha a javítás során a vizsgabizottság munkáját segítő szakértő megállapítja, hogy a vizsgázó szabálytalanságot követett el a kidolgozáskor, legkésőbb a kijavított dolgozat leadásáig szóban tájékoztatja a vizsgaelnököt, és írásban jelentést készít.

(5) Az írásbeli, az interaktív és a központi gyakorlati vizsgafeladatok megoldására javasolt eredményt a vizsga lezárása előtt a vizsgázó tudomására kell hozni. A vizsgázó a kijavított és értékelt írásbeli, interaktív vagy központi gyakorlati dolgozatot és az értékelési útmutatót a lebonyolítási szabályzatban meghatározott módon és időben megtekintheti. A megtekintésre úgy kell időt biztosítani, hogy a vizsgázó az észrevételeit a vizsga utolsó vizsgatevékenységének megkezdése előtt írásban leadhassa a vizsgaszervező képviselőjének. Észrevétel kizárólag az értékelési útmutatóban foglaltaktól eltérő javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetében tehető. A vizsgázónak a kijavított és értékelt dolgozatra tett észrevételeit illetően a vizsgabizottság határoz.

(6) A kijavított és értékelt írásbeli, interaktív vagy központi gyakorlati dolgozatot, az eredeti írásbeli, interaktív vagy központi gyakorlati vizsgafeladat egy példányát, a javítási-értékelési útmutatókat – ha a szakmai és vizsgakövetelmény másképp nem rendelkezik – a vizsga utolsó vizsgafeladatának megkezdése előtt legalább két nappal el kell juttatni a vizsgaelnökhöz.

(7) A vizsgaelnök kezdeményezi az írásbeli, az interaktív vagy központi gyakorlati vizsgatevékenység javasolt értékelésének megváltoztatását, ha a dolgozat javításánál az értékelési útmutatóban foglaltakat nem vették figyelembe, vagy a dolgozatban téves javítást, ki nem javított hibát talált.

36. § (1) A gyakorlati vizsgafeladatokat – a központi gyakorlati vizsgafeladatok kivételével – a vizsgaszervező által a gyakorlati vizsgafeladatokhoz kidolgozott és a vizsgabizottság által jóváhagyott javítási-értékelési útmutató alapján kell értékelni.

(2) A vizsgaelnök és a vizsgabizottság tagjai a gyakorlati vizsgatevékenységet – a lebonyolítási rendben rögzítettek szerint – együttesen vagy külön-külön felügyelik és értékelik.

37. § (1) A vizsgaelnök és a vizsgabizottság tagjai a szóbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó feleletét – a lebonyolítási rendben rögzítettek szerint – együttesen vagy külön-külön értékelik.

(2) A vizsgázó a szóbeli vizsgatevékenység során – a kihúzott tételek számától függetlenül – egy alkalommal póttételt húzhat. A póttétel választás tényét az érintett szóbeli vizsgafeladat megjelölésével fel kell tüntetni a vizsgaösszesítő íven és a vizsgajegyzőkönyvben is rögzíteni kell. Azon tétel esetén, ahol póttétel húzására került sor, a vizsgázó eredményét a két feleletnek a kerekítés általános szabályai szerint képzett átlaga adja.

(3) Javítóvizsga esetén, ha a póttétel alapján nyújtott szóbeli teljesítmény elégtelen és a megszerezni kívánt szakképesítésnek van részszakképesítése, akkor a vizsgázó további egy póttételt húzhat a részszakképesítés szóbeli tételsorából.

(4) Ha javítóvizsga esetén a szóbelin kívüli vizsgatevékenységek részeredményei alapján már csak részszakképesítés megszerzésére van lehetőség, akkor a szóbeli tételt a részszakképesítés tételsorából kell választani. Ebben az esetben a (2) bekezdésben foglaltak szerint egy alkalommal póttétel választására is van lehetőség.

38. § (1) Sikertelen a vizsga, ha a vizsgabizottság bármely vizsgafeladat eredményét elégtelenre értékeli.

(2) Ha a szakmai és vizsgakövetelmény másként nem rendelkezik, sikertelen vizsga esetén csak az elégtelenre értékelt vizsgafeladatot kell megismételni.

(3) A vizsga eredményét – a vizsgabizottság tagjainak jelenlétében – a vizsgaelnök hirdeti ki.

14. A javító- és a pótlóvizsga

39. § (1) A szakképesítés megszerzéséhez javítóvizsgát kell tennie annak a vizsgázónak,

a) aki sikertelen vizsgát tett,

b) aki a vizsgán igazolható ok nélkül nem jelent meg, vagy azt megszakította, vagy

c) akit szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a vizsga folytatásától eltiltott.

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a vizsgát teljes egészében meg kell ismételni.

(3) A javítóvizsga a szakmai és vizsgakövetelmény megváltozásáig, de legalább a vizsgát követő egy évig a képzés megkezdésekor hatályos szakmai és vizsgakövetelmény szerint tehető le vagy ismételhető meg.

40. § (1) Ha a vizsgázó a vizsgát neki fel nem róható okból meg sem kezdte, vagy megkezdte, de befejezni nem tudta, azokból a vizsgafeladatokból, amelyekből még nem vizsgázott, pótlóvizsgát tehet.

(2) A pótlóvizsga a szakmai és vizsgakövetelmény megváltozásáig, de legalább a vizsgát követő egy évig a képzés megkezdésekor hatályos szakmai és vizsgakövetelmény szerint tehető le.

(3) A vizsgázó az iskolai rendszerű szakképzést követő vizsga pótlóvizsgája esetén a pótlóvizsgát még ugyanabban a vizsgaidőszakban is leteheti, ha a vizsga letételét gátló akadályok elhárultak és lebonyolításának feltételei adottak.

15. A törzslap

41. § (1) A vizsga adatainak az 1. melléklet szerinti törzslap külíven és belíveken (a továbbiakban együtt: törzslap) történő rögzítése elektronikus úton történik.

(2) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv gondoskodik az elektronikus rendszer működtetéséről és egyedi hozzáférési jogosultságot biztosít a vizsgaszervező számára.

(3) A vizsga megkezdése előtt a vizsga jegyzője az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által biztosított központi elektronikus rendszerben előkészíti a törzslapot. A törzslapra az adatokat eredeti okiratok, igazolások alapján kell bejegyezni.

42. § (1) A vizsgaeredmények kialakítását követően a törzslapon az egyes vizsgafeladatok eredményeit külön-külön kell rögzíteni.

(2) A törzslapra rá kell vezetni a vizsgajegyzőkönyv vizsgázóra vonatkozó, a 20. § (1) bekezdés b) pontja szerinti határozatait a 3. melléklet 1–6. pontjának megfelelően.

(3) A törzslapra rá kell vezetni a vizsgabizottság határozata alapján az eredményes vizsga letételéről szóló záradékot a 3. melléklet 7–8. pontja szerint.

43. § (1) A vizsgát követően a törzslapot kettő példányban ki kell nyomtatni, amelyeket a külív első oldalán a vizsgaelnök, a vizsgabizottság tagjai, a vizsga jegyzője és a vizsgaszervező vezetője aláírásával hitelesít. Az aláírások alatt a nevet és a vizsgabizottságban betöltött szerepet olvashatóan fel kell tüntetni. Aláírásbélyegző használata nem megengedett.

(2) A törzslap külívét és belíveit szakképesítésenként, vizsgánként szalaggal átfűzve, körcímkével ellátva le kell zárni és a vizsgaszervező körbélyegzőjével a külív hátlapján hitelesíteni kell oly módon, hogy a bélyegzőlenyomat érintse a törzslapot és a körcímkét is.

(3) A törzslappal egyező tartalmú törzslapkivonatot kérésre, sikertelen vizsga esetén kérés nélkül ki kell adni a vizsgázónak a vizsga lezárását követő harminc napon belül. A törzslapkivonat a központi elektronikus rendszerből nyomtatható, amelyet a vizsgaszervező vezetője ír alá és hitelesíti a vizsgaszervező körbélyegzőjével.

(4) A 40. § (3) bekezdése szerinti esetben a törzslapkivonatot a pótlóvizsgát megelőzően ki kell adni a vizsgázónak.

16. A szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítvány

44. § (1) Ha a vizsgázó a szakmai és vizsgakövetelménynek megfelelően eredményes vizsgát tett, Magyarország címerével ellátott, a 2. melléklet alapján készült, részszakképesítés, szakképesítés vagy szakképesítés-ráépülés megszerzését igazoló bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) kap. A bizonyítvány közokirat. A bizonyítványban meg kell jelölni a szakképesítés jellegét (részszakképesítés, szakképesítés, szakképesítés-ráépülés) és ahol van, a szakmairányt.

(2) A bizonyítvány megrendelésére és átvételére csak a vizsgaszervező jogosult. A sorozatjellel és sorszámmal ellátott bizonyítvány a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet alapján a „B” védelmi kategória szerint gyártott és forgalmazott nyomtatvány, amely szoros elszámolási kötelezettség alá esik.

(3) A vizsgaszervező a kitöltetlen bizonyítványokat köteles zárt helyen úgy elhelyezni, hogy ahhoz csak a vizsgaszervező vezetője vagy az általa megbízott személy férhessen hozzá.

(4) A vizsgaszervező a kitöltetlen bizonyítványokról, a kiállított és kiadott bizonyítványokról, valamint az elrontott és megsemmisített bizonyítványokról nyilvántartást vezet.

(5) Az elrontott bizonyítványokat a selejtezést követően meg kell semmisíteni. A kitöltetlen, elveszett bizonyítványok érvénytelenítéséről és az érvénytelenített bizonyítványok közzétételéről a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter gondoskodik.

45. § (1) A vizsga jegyzője a törzslap alapján – a törzslapon szereplő adatokkal egyezően – tölti ki a bizonyítványt, amelyet a vizsgaelnök és a vizsgaszervező vezetője ír alá. Az aláírt bizonyítványt a vizsgabizottság körbélyegzőjével kell hitelesíteni.

(2) A vizsgaszervező által elkészíttetett vizsgabizottsági körbélyegző külső ívén a vizsgaszervező megnevezését, a belső ívén a „mellett működő szakmai vizsgabizottság” szöveget, valamint a vizsgaszervező székhelyének a nevét, közepén Magyarország címerét tartalmazza.

17. Az EUROPASS bizonyítvány-kiegészítő

46. § (1) A vizsgázó kérésére a vizsgaszervező a bizonyítvány kiadásával egyidejűleg vagy azt követően magyar, angol, német, francia, spanyol vagy olasz nyelven kiállított Europass bizonyítvány-kiegészítőt (a továbbiakban: bizonyítvány-kiegészítő) ad ki, amely tartalmazza a bizonyítványt kiállító intézmény nevét és jogi státuszát, a bizonyítvány sorozatjelét, sorszámát, a bizonyítvány kiállításának időpontját, a vizsgafeladatok megnevezését, eredményét, a vizsga osztályzatát, valamint a szakképzés folyamatára vonatkozó információkat. A bizonyítvány-kiegészítő általános felépítését a 4. melléklet tartalmazza.

(2) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv honlapján található bizonyítvány-kiegészítő nyomtatványt a vizsgaszervező tölti ki. A kitöltött bizonyítvány-kiegészítőt a vizsgaszervező vezetője aláírásával és a vizsgaszervező bélyegzőjével hitelesíti.

(3) A bizonyítvány-kiegészítő kiadásáért a kérelmező térítési díjat fizet a vizsgaszervező részére. A térítési díj a bizonyítvány-kiegészítő kiadásával kapcsolatos igazolt költség fedezetéül szolgál, amelynek összege a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított, az adott naptári év január 1-jén érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegének öt százaléka bizonyítvány-kiegészítőnként.

18. A vizsgajegyzőkönyv

47. § (1) A vizsgáról egyetlen vizsgajegyzőkönyv készül, amely időrendben tartalmazza a vizsga összes eseményét, a vizsgabizottság értekezleteit és döntéseit.

(2) A vizsgajegyzőkönyv mellékletét képezi a lebonyolítási rend, a vizsgaösszesítő ív és a vizsgatevékenységek lebonyolításának helyszínét, személyi és tárgyi feltételeit, azok biztosításának módját, a feltételek megfelelőségének tényét írásban rögzítő dokumentum.

(3) A vizsga jegyzőkönyvét és valamennyi mellékletét a vizsgabizottság valamennyi tagja és a vizsgaszervező képviselője külön-külön aláírja.

19. Iratkezelési szabályok

48. § (1) A törzslap egy példányát a vizsgaszervező a vizsga befejezését követő húsz napon belül küldi meg az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek. Az elektronikus törzslapot a kinyomtatott példány beérkezését és az abban szereplő adatokkal történő összevetést követően le kell zárni.

(2) A kinyomtatott törzslap egy példányát a vizsgaszervező irattárában, egy példányát az állami szakképzési és felnőttképzési szerv irattárában kell elhelyezni. A törzslap nem selejtezhető, folyamatos sorszámozással kell ellátni, és a tárgyév végén bekötve kell irattározni.

(3) A vizsgajegyzőkönyvet a vizsgaszervező irattárában öt évig kell őrizni.

(4) A vizsgaszervező a vizsgával kapcsolatos levelek, iratok és egyéb küldemények iratkezelésére, irattárba helyezésére, selejtezésére, levéltári átadására a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmaznia.

49. § (1) Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – az állami szakképzési és felnőttképzési szerv bizonyítványmásodlatot állít ki a törzslap alapján.

(2) A bizonyítványmásodlat – a névváltozás kivételével – az eredetileg kiadott bizonyítvánnyal mindenben egyező szövegű, tartalmú, kiadása a központi elektronikus nyilvántartásból kinyomtatott nyomtatvánnyal történik.

(3) A bizonyítványmásodlaton záradék formájában fel kell tüntetni a bizonyítványmásodlat kiadásának okát, a kiállítás időpontját, a kiállító nevét és címét, el kell látni iktatószámmal, továbbá az állami szakképzési és felnőttképzési szerv vezetőjének aláírásával és körbélyegzőjének lenyomatával. A záradékban szereplő adatokat a központi elektronikus nyilvántartásban és az állami szakképzési és felnőttképzési szerv birtokában lévő törzslapon is rögzíteni kell.

(4) A bizonyítványmásodlat kiadásáról az állami szakképzési és felnőttképzési szerv az elektronikus felületen keresztül értesíti a vizsgaszervezőt. A bizonyítványmásodlat záradékának adatait a vizsgaszervezőnél található kinyomtatott törzslapra is rá kell vezetni és a vizsgaszervező vezetőjének aláírásával és körbélyegzőjének lenyomatával hitelesíteni.

50. § (1) Ha a bizonyítvány kiadását követően derül ki, hogy a vizsgaszervező hibás adatokat vezetett be a bizonyítványba, a bizonyítványt a vizsgaszervezőnek ki kell cserélnie, a hibás bizonyítványt meg kell semmisítenie, és erről az új bizonyítvány kiadását követő harminc napon belül írásban értesítenie kell az állami szakképzési és felnőttképzési szervet. A kiadott új bizonyítvány adatai – a hibás adatok kivételével – megegyeznek az eredeti bizonyítvány adataival. A csere az érintett vizsgázó számára díjmentes.

(2) Ha az eredeti bizonyítványt kiállító vizsgaszervező nem lelhető fel, akkor a javított bizonyítványt az állami szakképzési és felnőttképzési szerv állítja ki.

51. § Névváltozás esetén a vizsgázó kérelmére, a névváltozást engedélyező okirat alapján a megváltozott nevet az elektronikus nyilvántartásban szereplő törzslapra be kell jegyezni, és az eredeti bizonyítványról – a megváltozott adatokkal – bizonyítványmásodlatot kell kiadni. Az eredeti bizonyítványt meg kell semmisíteni, vagy – ha tulajdonosa kéri – az „ÉRVÉNYTELEN” felirattal vagy iratlyukasztóval történő kilyukasztással érvényteleníteni kell, és vissza kell adni a tulajdonosának. Az elektronikus nyilvántartásban rögzíteni kell azt is, hogy az eredeti bizonyítványt megsemmisítették vagy érvénytelenné nyilvánították.

20. A vizsga szakmai ellenőrzése

52. § (1) A vizsga eseti szakmai ellenőrzése

a) a vizsgaszervező, a vizsgabizottság és a vizsgabizottság munkáját segítő szakértők – a vizsga színvonalas lebonyolítása, és a vizsgázók felkészültségének hatékony mérése érdekében folytatott – tevékenységének, valamint

b) a vizsgaszervező által biztosított tárgyi feltételek minőségének, megfelelőségének

vizsgálatára irányulhat.

(2) Nem vehet részt a szakmai ellenőrzésben az, aki a vizsgaszervezővel vagy a képző intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban áll vagy az ellenőrzésben érintett, vizsgán részt vevő vizsgázó oktatásában vagy vizsgára történő felkészítésében közvetlenül részt vett.

(3) Nem vehet részt a szakmai ellenőrzésben az, aki nem szerepel az országos szakképzési névjegyzékben és nem vett részt a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai vizsgaellenőri felkészítésben. A vizsgaellenőri felkészítésben eredményesen részt vevők számára tanúsítványt kell kiállítani.

(4) Ha a szakmai ellenőrzésben több személy vesz részt, úgy legalább egy személyt az országos gazdasági kamara vagy az országos gazdasági érdekképviseleti szervezet, vagy – amennyiben a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara vagy országos gazdasági érdekképviseleti szervezet hatáskörébe sem – a szakképesítésért felelős miniszter által a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében a vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet, vagy az ágazat egészében érdekelt szakmai kamara jelöl.

(5) A szakmai ellenőrzésre felkért személyt (a továbbiakban: ellenőrzést végző szakértő) a szakképesítésért felelős miniszter, vagy – felhatalmazása alapján – az általa irányított költségvetési szerv vezetője (a továbbiakban: megbízó) írásban bízza meg.

(6) Az ellenőrzést végző szerv a vizsgák szakmai ellenőrzéséről évente

a) az ellenőrzés helyszínét, időpontját,

b) az ellenőrzött vizsgán megszerezhető szakképesítést,

c) a vizsgaszervező, a vizsgaelnök és a vizsgabizottság tagjainak nevét, valamint

d) az ellenőrzés eredményének rövid, lényegi megállapítását

tartalmazó összesítést küld az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek.

53. § (1) A megbízó legalább három nappal az ellenőrzés előtt értesítést küld a tervezett ellenőrzésről a vizsgaszervezőnek, kivéve, ha az veszélyezteti az eredményes ellenőrzést.

(2) Az ellenőrzést végző szakértő az ellenőrzés helyszínén megbízólevele bemutatásával jelzi az ellenőrzés megkezdését és a megbízólevelében foglaltak szerint van jelen a vizsgán.

(3) Az ellenőrzést végző szakértő a vizsga irataiba betekinthet, de a vizsgát nem zavarhatja, a vizsga menetét nem befolyásolhatja.

(4) Az ellenőrzést végző szakértő az ellenőrzés során észleltekről, az azokkal kapcsolatban megtett lépéseiről, javaslatairól az ellenőrzés helyét, idejét, az ellenőrzött vizsgaszervező megnevezését és az ellenőrzésbe bevontak névsorát is tartalmazó részletes írásos összefoglalót készít. Az érintettek az összefoglalóhoz írásos záradékot fűzhetnek. A szakértő az ellenőrzést követő tizenöt napon belül küldi el az esetlegesen záradékot is tartalmazó összefoglalót a megbízójának.

(5) Ha az ellenőrzést végző szakértő tevékenysége során a vizsgával összefüggésben jogsértést észlel, haladéktalanul köteles megbízójának jelenteni, aki szükség esetén intézkedik a vizsga felfüggesztéséről. A vizsgaszervező az e jelentéstételhez szükséges kommunikációs eszközöket köteles biztosítani.

21. A vizsgadíj, a vizsgabizottság díjazása, költségtérítés

54. § (1) A vizsgaelnököt, a vizsgabizottság tagjait, a vizsga jegyzőjét és a vizsgabizottság munkáját segítő szakértőt díjazás illeti meg, amely – függetlenül a vizsganapok számától – a vizsga teljes időtartamára szól (a továbbiakban: vizsgáztatási díj).

(2) Az Szt. 2. § 46. pontjában meghatározott vizsgadíj magában foglalja a vizsgáztatási díjat, valamint a vizsgaelnök, a vizsgabizottság tagjai, a vizsga jegyzője (a továbbiakban: vizsgáztató) utazási és szállásköltségét is.

(3) A vizsgadíjat

a) az iskolai rendszerű szakképzés esetén – az Szt. 29. § (1) bekezdés f) pontjában és (1a) bekezdésében meghatározott esetek kivételével – a vizsgázó,

b) az iskolarendszeren kívüli képzés esetén a vizsgázó vagy a vizsgázóval az Fktv. szerinti felnőttképzési szerződést kötött képző intézmény

fizeti.

55. § (1) A vizsgáztatási díj a vizsgaelnök és a vizsgabizottság tagjai esetén alapdíjból és a vizsgázók számától, továbbá a szakmai és vizsgakövetelményben szereplő, egy vizsgázó összes vizsgaidejére vonatkozó adatoktól függő változó díjból (a továbbiakban: változó díj), a jegyző és a vizsgabizottság munkáját segítő szakértő esetén a változó díjból áll. A vizsgáztatási díj kiszámításánál a végösszeget a kerekítés szabályai szerint százas értékre kell kerekíteni.

(2) Az alapdíj a vizsga évének első munkanapján érvényes minimálbér kilenc és fél százaléka.

(3) A változó díjnak a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározott vizsgatevékenységek végrehajtásához előírt időtartamok összegétől függő kategóriái:

a) I. kategória: ha az egy vizsgázóra jutó vizsgaidő nyolc óra vagy ennél több,

b) II. kategória: ha az egy vizsgázóra jutó vizsgaidő öt óra vagy ennél több, de a nyolc órát nem éri el,

c) III. kategória: ha az egy vizsgázóra jutó vizsgaidő kettő és fél óra vagy ennél több, de az öt órát nem éri el,

d) IV. kategória: ha az egy vizsgázóra jutó vizsgaidő kevesebb, mint kettő és fél óra.

(4) A változó díj vizsgázónként

a) a vizsgaelnök részére a minimálbér összegének

aa) az I. kategória esetén 3,9 százaléka,

ab) a II. kategória esetén 3,4 százaléka,

ac) a III. kategória esetén 2,9 százaléka,

ad) a IV. kategória esetén 2,4 százaléka,

b) a vizsgabizottság tagjának és jegyzőjének részére a minimálbér összegének

ba) az I. kategória esetén 2,9 százaléka,

bb) a II. kategória esetén 2,5 százaléka,

bc) a III. kategória esetén 2,1 százaléka,

bd) a IV. kategória esetén 1,7 százaléka,

c) az adott vizsgázó írásbeli, interaktív vagy központi gyakorlati vizsgatevékenységét értékelő, vizsgabizottság munkáját segítő szakértő esetén a minimálbér összegének 0,4 százaléka szorozva az írásbeli, interaktív vagy központi gyakorlati vizsgatevékenység idejének kerekített óraszámával, de legalább eggyel.

(5) A vizsgáztatási díj

a) az írásbeli, az interaktív vagy a központi gyakorlati vizsgatevékenységen felügyelő tanár esetében azokra az órákra megállapítva, amelyeken legalább harminc percig felügyeletet látott el, a minimálbér összegének 1,6 százaléka,

b) a gyakorlati vizsgatevékenységnél felügyelő tanár esetében azokra az órákra megállapítva, amelyeken legalább harminc percig felügyeletet látott el, a minimálbér összegének 2,1 százaléka azzal, hogy a megkezdett órák idejét össze kell vonni.

(6) A vizsgáztatási díj meghatározásakor a vizsgaszervező által megküldött vizsgabejelentésben feltüntetett vizsgalétszámot kell figyelembe venni, amelyet csökkenteni kell a vizsgát igazolt okból meg nem kezdő vizsgázók számával.

56. § (1) Az összevont vizsgát az alapdíj meghatározása szempontjából egyetlen vizsgának kell tekinteni.

(2) Összevont vizsga esetén a változó díjat a vizsgáztatott szakképesítésnek megfelelő kategória szerint kell megállapítani.

57. § (1) Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakközépiskola és a szakiskola (a továbbiakban együtt: szakképző iskola) igazgatóját a szakképző iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók számára megszervezett vizsga esetén díjazás illeti meg.

(2) A szakképző iskola igazgatójának a vizsga szervezésével összefüggő feladatok ellátásáért járó, vizsgaidőszakonkénti díjazása a minimálbér összegének

a) 200 százaléka, ha a vizsgázók száma eléri a száz főt,

b) 100 százaléka, ha a vizsgázók száma eléri vagy meghaladja az ötven főt, de nem éri el a száz főt,

c) 50 százaléka, ha a vizsgázók száma nem éri el az ötven főt.

(3) A szakképző iskola igazgatója a vizsga megszervezésével kapcsolatos feladatok ellátását részben vagy egészben átadhatja helyettesének, vagy a szakképző iskolával határozatlan időre szóló munkaviszonyban, vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkatársának. A díjazás közreműködésük arányában oszlik meg.

58. § (1) Amennyiben a vizsgára vagy annak egyes vizsgarészeire, vizsgatevékenységeire a vizsgáztató állandó lakóhelyétől eltérő helységben kerül sor, úgy a vizsgáztatót a vizsgáztatási díj mellett utazási és szállásköltség illeti meg.

(2) Az utazási költség elszámolása tömegközlekedési eszköz igénybevétele esetén a menetjegy, saját gépjármű használata esetén a személyi jövedelemadóról szóló törvény, valamint a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet előírásai alapján történik. Vasút igénybevétele esetén 2. osztályú menetjegy számolható el.

(3) Az utazási eszközt a vizsgáztató választja meg oly módon, hogy a jelenlétét igénylő vizsganapokon a vizsga, vizsgatevékenységek megkezdése előtt, a pontos kezdést lehetővé tevő időpontban a helyszínre tudjon érkezni. Amennyiben a rendelkezésre álló közlekedési eszközökkel e feltétel nem biztosítható, vagy a vizsgáztató a vizsgaszervezővel szállásköltség megtérítéséről állapodott meg, úgy a vizsgáztató éjszakánként legfeljebb a minimálbér tizenöt százalékának megfelelő összeghatárig szállást vehet igénybe. A szállásköltség elszámolása a vizsgaszervező, vagy ha a vizsgaszervező e költség térítésére vonatkozóan is írásbeli megállapodást kötött a képző intézménnyel, akkor a képző intézmény nevére szóló számla alapján történik.

(4) A vizsgaszervező – a vizsgáztatóval történt megegyezés alapján – gondoskodhat az utaztatásról és a szállásról, amely esetben a vizsgáztatót külön utazási, és szállásköltség nem illeti meg.

59. § (1) A vizsgáztatási díjat, továbbá az utazási és szállásköltséget a vizsgaszervező vagy a vizsgaszervezővel kötött megállapodás alapján a képző intézmény fizeti ki a vizsgáztatónak.

(2) A vizsgáztatási díj kifizetése kizárólag a vizsgával összefüggő, jogszabályban előírt feladatok jogszerű és teljes körű ellátásával összefüggésben történik.

(3) Amennyiben a vizsgaszervező vagy a képző intézmény a képző intézmény által delegált vizsgabizottsági taggal, a jegyzővel vagy a vizsgabizottság munkáját segítő szakértővel olyan munkavégzésre irányuló szerződést kötött, amely tartalmazza a vizsgákkal kapcsolatos feladatok ellátását is, akkor e személyeket az 54. §-ban meghatározott vizsgáztatási díj nem illeti meg.

(4) A vizsgáztatási díj, továbbá az utazási és szállásköltség kifizetésére legkésőbb a vizsga utolsó vizsganapját követő tizenöt napon belül kerülhet sor.

22. Nemzetközi vonatkozású rendelkezések

60. § (1) Akit – nemzetközi szerződés, egyezmény, megállapodás, annak hiányában viszonosság alapján – felmentettek valamely szakmai követelménymodul tanulása alól, annak az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsgát sem kell tennie.

(2) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter – a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben – nemzetközi szerződés, egyezmény, megállapodás, annak hiányában viszonosság alapján engedélyezheti, hogy a külföldi vizsgázó a rendeletben meghatározott vizsgaidőszaktól, vizsgaidőponttól eltérő időben tegyen vizsgát.

23. Záró rendelkezések

61. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) A 67. § c) pontja 2014. július 1-jén lép hatályba.

62. § (1) A 2012. szeptember 1-jét megelőzően hatályos OKJ-ban (a továbbiakban: régi OKJ) szereplő szakképesítések megszerzésére irányuló, legkésőbb 2013. augusztus 31-én megkezdett képzések szakmai vizsgáit a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet (a továbbiakban: R1.) és a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről, valamint egyes szociális és munkaügyi miniszteri rendeletek rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről szóló 20/2008. (XII. 17.) SZMM rendelet (a továbbiakban: R2.) 2012. augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerint – a (2)–(5) bekezdésben, valamint a 63. és 64. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével – kell előkészíteni és lebonyolítani.

(2) A régi OKJ-ban szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai vizsga (a továbbiakban: moduláris vizsga) esetén az R1. 30. § (1) bekezdése szerinti törzslap azon moduláris vizsga esetén használható fel, amelynek utolsó vizsgatevékenysége legkésőbb 2014. június 30-án befejeződik.

(3) A moduláris vizsga esetén 2014. január 1-jétől lehetőség van a törzslap 41. §-ban foglaltak szerinti kitöltésére.

(4) Ha a moduláris vizsgán a törzslap kitöltésére a 41. §-ban foglaltak szerint kerül sor, a törzslappal kapcsolatban a vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) Ha a vizsgaszervező a moduláris vizsga esetén a törzslap 41. §-ban foglaltak szerinti elektronikus kitöltését választotta, a továbbiakban az R1. 30. §-a szerinti törzslapot nem állíthat ki.

63. § (1) A moduláris vizsga bejelentésekor nem kell alkalmazni az R1. 8. § (2) bekezdésében foglaltakat.

(2) Ha a moduláris vizsga vizsgacsoportjának létszáma nem éri el a tíz főt, akkor a régi OKJ-ban azonos sorszám alatt szereplő szakképesítések vagy a szakmai és vizsgakövetelmény jogosultságokra vonatkozó megfeleltetése szerint megfeleltetett szakképesítések tekintetében összevont vizsga szervezhető.

(3) Ha a régi OKJ és az OKJ szerinti szakképesítések esetén kerül sor összevont vizsga megszervezésére, a vizsgáztatási díjat az 55. és az 56. §-okban foglaltak szerint kell meghatározni.

(4) A moduláris vizsga vizsgáztatási díjának mértéke nem lehet kevesebb a vizsgáztatott szakképesítés esetén a tízfős vizsgacsoportra vonatkozó vizsgáztatási díjnál.

64. § (1) A szakképesítésért felelős miniszter döntése alapján a régi OKJ-ban szereplő, ágazatába tartozó szakképesítések vizsgái vizsgaelnökeinek kijelölése, megbízása az e rendeletben foglaltak szerint is történhet.

(2) A gazdasági kamara elnökének döntése alapján a régi OKJ-ban szereplő, hatáskörébe tartozó szakképesítések vizsgái egyik vizsgabizottsági tagjának kijelölése, megbízása az e rendeletben foglaltak szerint is történhet.

65. § A 4. melléklet a képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának egységes közösségi keretéről (Europass) szóló, 2004. december 15-i 2241/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat VI. mellékletének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

66. §

67. § Hatályát veszti

a)–b)

c)